Az egészséges vállalkozás mélységei

Táruljanak fel a titkok!

Publikálta: Haraszti Mihály      Kategória: A stratégia      Dátum: 2018.01.23.

Néhány bejegyzéssel korábban, a vállalkozást egy épülethez, majd egy fához hasonlítottam, hogy a vállalkozás természetközeliségét érzékeltessem. Egy bejegyzéssel később egy képet is szerepeltettem a vállalkozás fájáról. Bár a két bejegyzésben elmagyaráztam a vállalkozás részeit, az csak a fogalommagyarázatra volt elég, de most szeretném a mélyebb összefüggéseket is feltárni. 

 

Emlékeztetőül idézzük fel a képet, melyet lentről felfelé kell értelmezni:

A vállalkozást és a benne végzett műveleteket, folyamatokat legtöbbször egy fához hasonlítom, mivel ennek összefüggéseit mindenki pontosan érti.

A talaj: az értékek

Az értékekkel már részletesen foglalkoztam, így nem ismétlem meg az ott már kitárgyaltakat.

A gyökérzet: a stratégia alapja – a célok

Ha a cél fogalmát akarjuk meghatározni, mondhatjuk, hogy a cél egy tevékenység eredményének az előrevetítése. Az érintett személy vagy szervezet tevékenységet végez, úgy, hogy annak x idő múlva az elképzelt kívánatos állapot legyen az eredménye.

A piacgazdaságban egy profitorientált vállalkozás elsőrendű célja kizárólag a profitszerzés lehet. A vállalkozó ebből fizet adót és közterheket, biztosítja  önmaga és munkatársai egzisztenciáját, ebből fejleszt, finanszírozza vállalkozása növekedését, ebből járul hozzá környezete fejlesztéséhez, a közösség, melyben él, jólétének emeléséhez. Ez mind természetes és legitim törekvés.

Soha nem szabad ugyanakkor elfelejtenünk, hogy a profit mindig következmény, a jó és színvonalas tevékenység következménye. Ha valakinek csak a nyereség lebeg a szeme előtt, hosszabb távon biztos nem lesz nyeresége, ha ellenben olyan megoldásokat kínál a piacnak, mely valóban megoldja a célcsoportja problémáit, érdemben képes hozzájárulni feladatai ellátásához, a vevők ezt értéknek ismerik el, és szívesen vásárolnak tőle, amiből nyeresége származik.

A cél tehát ilyen termékek és szolgáltatások nyújtásával stabil versenypozíció elérése a piacon.

A célok mibenlétével korábban már foglalkoztam, ezt nem részletezem újra.

A vállalkozások céljainak jellemzője, hogy mind tartalmilag, mind időben egymásba ágyazott célokról beszélünk, melyek összefüggő célrendszert képeznek.

Szintén egy korábbi bejegyzésben állapítottam meg, hogy tartós sikert csak stratégiai gondolkodással lehet elérni, melynek jellemzője, hogy középpontjában egy cél áll, és csak olyan tevékenységet végez, mely ehhez a célhoz vezet.

Ezt a célt stratégiai főcélnek nevezzük. Miután a stratégiát általában három idősíkra vetítik ki (hosszú-, közép-, és rövidtávú), a stratégiai főcél mindig a hosszú távú stratégiában szerepel, és ebbe ágyazódnak bele a korábbi időtávok céljai. A korábbi időtávok céljait alcéloknak vagy taktikai céloknak is szokás nevezni, és jellemzőjük, hogy először mindig a legrövidebb távú célokat kell teljesíteni, mert a hosszabb időtávok céljai csak ezek elérésén keresztül valósulhatnak meg.

A hosszú távú célt csak nagyon óvatosan szabad egészen konkrétan megfogalmazni, hiszen a közbenső időben akár nagyságrendi változások következhetnek be a piaci helyzetben.

Az életben ez körülbelül így alakul:

  • egy fiatal vágyat érez arra, hogy orvos legyen. Célul tűzi ki, hogy elismert sebész akar lenni
  • anélkül, hogy bármit is értene a stratégiakészítéshez, sőt, e fogalmat egyáltalán ismerné, ezt önkéntelenül is hosszú távú célként határozza meg
  • tudja, hogy ezt a célt csak akkor érheti el, ha előbb elvégzi az orvosi egyetemet, ez lesz tehát a középtávú célja
  • az egyetemre persze ehhez be is kell kerülni, sikeres felvételi vizsgát kell tenni, tehát a bekerülés rövid távú céllá válik
  • mit tesz ennek érdekében? Érdeklődéssel olvas el minden olyan cikket, könyvet, ami a tárgyhoz kapcsolódik, az iskolában szorgalmasan tanulja azokat a tárgyakat, melyekből felvételiznie kell az egyetemre.

Így alakítja ki ösztönösen is komplett életstratégiáját, mely legfontosabb életcélja elérését szolgálja az időben és logikailag egymásba ágyazott célrendszer segítségével.

Ha ugyanezt lefordítjuk az üzleti életre:

  • egy budapesti vállalkozó hosszú távú célja egy országos hálózat létrehozása
  • ezt csak akkor érheti el, ha minden megyében létesít egységeket
  • először a fővárosban hoz létre több egységet
  • mint hazai terepet először Pest megyében határozza meg, hol létesüljenek egységei
  • ha végzett Pest megyével, ugyanilyen metódussal a szomszédos megyéket célozza meg
  • egymás után dolgozza meg a megyéket, amíg létre nem jön az országos hálózat.

A stratégiai főcél és a taktikai célok meghatározásának módszertanával a későbbiekben még foglalkozunk. Ahogy a fenti ábrán is látható, a célokat taktikai eszközök segítségével érjük el.

Míg a stratégia cselekvések hosszú távú terve egy cél elérése érdekében, addig a taktika az erőforrások csoportosításának a tudománya, azoknak az eszközöknek és módszereknek a gyűjteménye, amik segítségével elérjük az adott célt.

A két fogalom értelmetlen egymás nélkül. A stratégiának nincs értelme taktika nélkül, hiszen akkor esélyünk se lenne soha, hogy el is érjük a kitűzött célokat, taktika pedig nem létezik célok nélkül, hiszen, ha nincs cél, mit akarunk a különböző eszközökkel és módszerekkel elérni? A taktika tehát a stratégia végrehajtását segíti elő, teszi lehetővé.

A gyökérzet – a stratégia – a célok elérésének mikéntje – az üzleti modell

Itt már bonyolódik a dolog, mivel csak alapesetként kb. 20-25 féle üzleti modellt különböztetünk meg, és ezeknek számtalan variációja létezik. Mindenki igyekszik természetes módon kitűnni, így igyekszik olyan üzleti modellt alkotni, amely a “kék óceán stratégia” irányába mutat.

Akármelyik modellt is válasszuk, az alapok azonosak, kilenc tényezőt kell összehangolni. Jómagam évek óta sikeresen használom Alexander Osterwalder és Yves Pigneur modelljét, az ún. vásznat.

Mint ismeretes az üzleti modell két részből áll. A meghatározó rész, a piaci modell, azokat a folyamatokat tartalmazza, melyeket a vállalkozás piaci munkája során használ.

A fentieket akkor értjük meg a legjobban, ha mint egy történetet elmeséljük. Ezek szerint:

  • a vállalkozás valamely tevékenységet végez a célcsoport számára (gyárt, forgalmaz stb.)
  • a célcsoporttal valamilyen jellegű kapcsolatot tart (eseti, folyamatos)
  • a kapcsolatot valamilyen csatornán keresztül tartja (hírlevél, szórólap, honlap stb.)
  • a csatornán keresztül felépíti hitelességét, szakértői státuszát, majd értéket tartalmazó ajánlatot tesz számára
  • ha a reakció kedvező, létrejön az üzlet, melyből bevétele származik.

Ezt a folyamatleírást a piaci munka minden lépésére ki kell dolgozni.

 

Az alárendelt rész a működési modell, mely azokat a folyamatokat tartalmazza, melyek képessé teszik a vállalkozást, hogy a piaci modell folyamatait sikeresen elvégezze:

A működési modell folyamatai:

  • a vállalkozás valamely tevékenységet végez
  • a folyamatok egy részét saját erőforrásaira támaszkodva végzi
  • a folyamatok másik részét partnerekkel végezteti el
  • ezek költségeket eredményeznek.

A kettő együtt alkotja az üzleti modellt.

A működési modell folyamatait a piaci modell folyamataihoz párosítva kell meghatározni és így végigmenni a teljes piaci folyamaton. A mesélési metódust az üzleti modell felépítésénél is hasznos alkalmazni, mert ezzel meg tudjuk akadályozni, hogy kimaradjanak lépések, és sokkal érthetőbbé, életszerűbbé válik az egész mindenki számára. Erre a későbbiekben több példát is mondok majd.

A törzs és a lombkorona: a megvalósított üzleti modell

Többször emlegetem, hogy ugyan a kidolgozott stratégia nélkül nincs jövője egy vállalkozásnak, mégis igaz, hogy az elméletben kidolgozott vállalkozás annyit fog érni, amennyit meg is valósítanak belőle. Minden színvonalas vállalkozó egységként kezeli az elméletet és a gyakorlatot, és amit a fejében megalkotott, azt meg is próbálja valósítani.

A megvalósításnál ugyan kiderül, hogy elképzeléseinek egy része nem úgy valósul meg, ahogy korábbi ismeretei alapján elképzelte, de mégis ő nyert: van ugyanis összehasonlítási alapja, tudja, minek kellene bekövetkeznie, és van lehetősége korrigálni.

Ez persze csak akkor igaz, ha mindent, de minden lehetségest mér. Méri a konverziókat – egy bizonyos módszerrel (pl. hirdetés, szórólap, DM levél) hány látogatót tud a honlapra csábítani, ezek közül hány iratkozik fel, azokból hány vásárol stb.), méri a naponkénti látogató ingadozást, méri az egyes címsorok hatékonyságát stb.

Ezzel éri el a legfontosabbat: tudja, mi, miért történik, és tudatosan irányítva a folyamatokat mindig ura vállalkozásának is, és a helyzetnek is. Érik ugyan őt is meglepetések, de messze nem annyi, mint azokat, akik mindezt nem teszik, és képes a helyes irányba korrigálni.

S ha mindezt színvonalasan megvalósította, elindult egy egészséges, stabil vállalkozás építésének útján, melynek állomásait egyenként és részletesen tárgyalom a következő bejegyzésekben.

Bár a blog bármikor elérhető erről az oldalról, külön értesítést is kaphatsz a bejegyzések megjelenéséről, ha ellátogatsz a főoldalra és feliratkozol.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címét soha nem publikáljuk. A kitöltendő mezőket * -gal jelezzük.

TörlésElküldöm